Egy borítékos sorsjegy nagyszerű marketing eszköz, legyen szó partnerei megtartásáról vagy új partnerek szerzéséről. A sorsjegyeket egyedileg tervezzük, gyártjuk az Ön cége vagy termékei arculatához.
A Magyarországon 1967. december 2-án megjelent első borítékos sorsjegyet kezdetben Romániában gyártották.
Később az Állami Nyomdából kerültek ki a magyar olimpia, illetve sport borítékos sorsjegyek.
Ezek ára eleinte négy forint volt, 1977-ben emelkedett öt forintra. Az árusítás 1990. október 31-ig tartott.
Sokunk számára nosztalgikus érzéseket kelt egy ilyen sorsjegy kézbe vétele és felbontása, így a mai kor egyik kitűnő promóciós eszközeként élesztettük újra 2013-ban ezt a rég feledésbe merült sorsjegyet.
Cégünk felismerte a borítékos sorsjegyben rejlő nosztalgikus érzést és megteremtette a technikai lehetőségét a termék előállítására.
Legmodernebb gépeink segítségével szinte minden vevői igényt ki tudunk elégíteni a kis szériáktól a több milliós mennyiségekig.
Használja ki a retro hangulatot és készíttessen borítékos sorsjegyet!
Ha van elképzelése, mi megvalósítjuk!
Igény szerint saját tervezőcsapatunk már a sorsjegy tervezésétől bekapcsolódik, így az ötlettől a késztermék leszállításáig egy kézből kaphatja meg az igényeinek megfelelő sorsjegyeket és nem kell a szervezéssel foglalkoznia.
Garantáljuk, hogy elégedett lesz szolgáltatásunkkal.
Alapanyag: | 70 g ofszet papírtól - 100 g műnyomó papírig (javasolt) |
Méret: | zárt méret: 90x40 mm » nyitott méret: 70x160 mm zárt méret: 70x35 mm » nyitott méret: 50x105 mm |
Nyomás: | 1-1 színtől 4+4 színig (igény esetén extra színek) |
Kiszerelés: | 500/1000 db-os dobozokban |
További lehetőségek:
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 23. § (1) bekezdése alapján: „Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.”
A hivatkozott jogszabályi előírások alapján nem minősül ajándéksorsolásnak, és bejelentési
kötelezettség nélkül szabadon szervezhető az olyan promóció, amelyben a fogyasztó a részére a vásárlás alkalmával adott (borítékos/kaparós stb.) sorsjegy alapján különböző ajándékokban, kedvezményekben részesül.
Ilyenek lehetnek pl.:
Ezekben az esetekben, amikor a vásárlás mellé kapott sorsjegy adatai alapján a vásárló valamilyen nyereményre/kedvezményre válik jogosulttá, nem valósulnak meg az ajándéksorsolás törvényi feltételei, mert a nyertes(ek) kiválasztása nem vásárláskor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása útján történik.
A jogszabályi előírások szerint kizárólag az a nyereményjáték minősül az Szjtv. hatálya alá tartozó, bejelentésköteles ajándéksorsolásnak, amelyben a szervező termékének vagy szolgáltatásának igénybevételekor kapott sorsjegy (jellemzően a vásárláskor kapott blokk, szelvény, kupon stb. gyűjtőládába bedobása vagy postai úton történő beküldése után) nyilvános kihúzása útján határozzák meg a nyertes(eke)t.
A fentiek alapján a borítékos sorsjegyes nyereményjátékok nem tekinthetők a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. tv. (a továbbiakban: Szjt.) 23. par. (1) bekezdése szerinti, bejelentés-köteles ajándéksorsolásnak, és az Szjt. 16. par.-a szerinti, engedélyhez nem kötött sorsolásos játéknak sem - miután a sorsjegyeket a sorsolás helyszínén jelenlévők között nem árusítják, hanem a vásárláshoz kötődően ingyenesen adják át -, így a juttatásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CVII. tv. (a továbbiakban: Szja tv.) 76. par. (1) bekezdésének és (4) bekezdésének a nyereményből származó jövedelemre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.
Az Szja tv. 1. sz. melléklete 8.14. pontjának a) alpontja alapján adómentes bevételnek minősül a kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének - ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló tv. hatálya alá tartozó sorsolás erdeménye - megfelelő magánszemély számára adott árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az - megjelenési formájától függetlenül - árura vagy szolgáltatásra váltható érték.
A meghatározott termék vásárlásához kötődő nyereményjátékok abban az esetben felelnek meg a feltételeknek, ha a nyereményjáték nem tekinthető vetélkedőnek, versenynek, ajándéksorsolásnak, és a nyertesek a széles körben, nyilvánosan meghirdetett kampány során - televíziós csatornákon, rádióadókon, interneten keresztül - megismerhető részvételi feltételeket elfogadva vesznek részt a játékban, a nyertes magánszemélyeknek pedig a kifizető visszatéríti a levásárolt összeget, vagy más kedvezményt ad, pl. árengedményt vagy árura, szolgáltatásra váltható vásárlási utalványt.
Ha a juttatás megfelel az adómentesség követelményeinek, akkor a vásárlóknak juttatott nyereményekkel összefüggésben sem a magánszemélyeket, sem a kifizetőt nem terheli személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési-, illetőleg bevallási kötelezettség.
Abban az esetben azonban, ha hiányzik az adómentesség valamelyik feltétele - pl. nem a magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében kerül sor a promócióra -, akkor az olyan, adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik az Szjt. hatálya alá, az Szja tv. 70. par. (3) bekezdés d) pontjában foglaltak értelmében a kifizető által adott egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész minősül jövedelemnek, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. Az adó alapja ezen jövedelem 1,19-szerese, az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségként, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 31. par. (2) bekezdésében előírt módon és határidőre kell bevallani, ill. megfizetni.